A krízisállapot időtartama

A krízis időtartama egyénenként változó, mert a krízisszakaszok pillanatok, órák, vagy napok alatt is végbemehetnek, de általánosságban elmondható, hogy érett személyiség esetében 6-8 hét alatt lezajlanak a szakaszok. A krízis kezdeti fázisa, amikor szembesülünk a váratlan eseménnyel, órákban mérhető. Ezt követi a rettegés és az idegesség periódusa, ami általában pár nap alatt lezajlik. Amíg alkalmazkodunk az új helyzethez, az néhány hétig eltarthat, majd következik a megbillent egyensúly visszaállása, ami néhány hónapot vesz igénybe. 

Mindez változó, egyéni és helyzetfüggő. Lehetséges az is, hogy egy kezdeti periódusban megoldódik a probléma, és helyreáll az egyensúly. Több tényező is segítheti ezt a folyamatot: a személy lelkileg erős, edzett és jól tudja mozgósítani megküzdési repertoárját, erőfeszítései eredményként olyan stratégiát talál, amellyel sikerül helyreállítani az egyensúlyt. Külső segítséget is kérhet, illetve támaszkodhat rájuk, valamint a véletlen is a segítségére siethet.

Érdekesség

 

A kríziselmélet és krízisintervenciós modell kialakulásához egy történelmi esemény is hozzájárult. A koreai, és a vietnami háborús veteránok többsége a háborús élmények miatt pszichés zavarokban szenvedett. Közülük sokan - az átélt borzalmak hatásai miatt - hosszú időn keresztül küzdöttek a poszttraumás stressz-szindrómával, a be-bevillanó borzalmas emlékképekkel. Sokan váltak drogfüggővé, vagy alkoholistává. Gyógyításukra krízisintervenciós terápiás csoportokat hoztak létre

 

 

A krízis fajtái

 

Fejlődési (normatív) krízis
A normatív krízis természetes jelenség, és minden ember életéhez hozzátartozik. Az emberi életút és személyiségfejlődés szakaszokból áll, amely szakaszokat egy-egy átmeneti időszak köt össze. Ezek, mintegy kapcsolódási pontokként jelentik egy-egy időszak lezárását, és egyben valaminek a kezdetét is. A formálódás időszakai ezek, amelyek megterhelőek, és – mint amikor valaki az enyhe tavaszi időben leveszi a téli meleg pulóverét, de még bizonytalan, mit is vegyen fel helyette - átmenetileg védtelenné teszik a személyt. Ezek az időszakok belső és külső konfliktusokkal, bizonytalanságokkal és próbatételekkel járnak. Ilyen jól ismert fejlődési krízis a serdülőkor. 

 

 

A krízis fajtái

 

Esetleges (akcidentális) krízis

Derült égből a villámcsapás! Előfordulhat olyan hirtelen fellépő, az egyén számára veszélyt jelentő élethelyzet, amely egy előre nem látható, kiszámíthatatlan esemény vált ki, mint egy betegség vagy baleset.

Időzített krízis
Kiszámítható életesemény változások, amelyek nem váratlanok, ugyanakkor nagy változást, „felfordulást” eredményeznek az addigi életben, és ettől megterhelőek, még akkor is, ha pozitív életesemények. Ezek a „jó, de nehéz” helyzetek. Tanulmányok megkezdése, befejezése, házasságkötés, gyermek érkezése.

 

 

A krízismátrix - a „baj” nem jár egyedül

Előfordul, hogy a különböző krízisfajták vagy egy krízis típuson belül több is egyszerre jelenik meg az életünkben. Fejlődési krízis közben jelentkezik egy esetleges krízis és/vagy időzített krízis. Egy életközép válságban lévő egyént elhagy a házastársa, miközben megszűnik a munkahelye is. Fejlődési krízis + Esetleges krízis + Esetleges krízis. Nagyon fontos, hogy megfelelő érzelmi-támogató közegre találjon ilyenkor a krízisben lévő, ahol meghallgatják, megértik, ahol ki tudja engedni a nyomasztó érzelmeket (düh, fájdalom, szomorúság), hogy ezek bénító hatásától legalább meg tudjon szabadulni. Jó módszer lehet erre a kibeszélés vagy a terápia, vagy a hipnózis.

Az életközépi válság

 

A Midlife Crisis-t, mint jelenséget Jacques Eliott határozta meg először 1965-ben. Ez az életközépi krízis az érett felnőttek életének válságos időszaka, leginkább a negyvenes korosztályra jellemző. Ilyenkor a munkájában kiteljesedett ember megreked és elfogy a lelkesedése, céltalanság érzése keríti hatalmába, nem tudja, hogyan érdemes tovább folytatni. 

 

 

\r\n\r\n\t\t\t\t\r\n\r\n\t\t\t\t\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t

Párosítsa a krízis fajtáit a rájuk vonatkozó meghatározásokkal!


Normatív krízis

1

Akcidentális krízis

2

Időzített krízis

3

Krízismátrix

4
a

Nem érkeznek váratlanul, de nagy változást hoznak az életben. Ezek a „jó, de nehéz” helyzetek. (házasságkötés, gyermek születés)

b

Különböző krízisfajták egyszerre jelennek meg. Például a fejlődési krízis közben jelentkezhet egy esetleges krízis.

c

Természetes jelenség. A formálódás időszakai ezek, amelyek átmenetileg védtelenné teszik az embert. Belső és külső konfliktusokkal, próbatételekkel járnak.

d

Derült égből, villámcsapás! Hirtelen fellépő, az egyén számára veszélyt jelentő élethelyzet, kiszámíthatatlan esemény. (betegség, baleset)


Ellenőrzés

Gondolkodtató kérdések

 
  1. Idézzen fel saját életéből legalább négyféle stresszhelyzetet!
  2. Változott-e ezekhez való hozzáállása az évek során?
  3. Hogyan viselkedik stresszhelyzetben?
  4. Milyen fizikai tüneteket észlel magán?
  5. Hogyan tud küzdeni ellenük?
 

 

A stressz - mi történik testünkben, lelkünkben? (Selye J. nyomán)

A készenlét - „Az ugrásra kész tigris”

Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szorongunk, izgulunk: ez lehet egy vizsga, egy verseny, egy előadás, interjú vagy akár egy izgalmas randevú is. Ezek közül néhányat már biztosan megtapasztalhattuk vagy észleltünk másokon. Felgyorsul a szívverésünk, megemelkedik a vérnyomásunk, kapkodjuk a levegőt, remeghet kezünk, lábunk, és kitágulnak a pupilláink. Ezek vész- vagyis alarm reakciónak, azaz a szervezet a veszély elhárítására készen áll. A test mellett a lélek is reagál: a kiváltó eseményre összpontosul a figyelem és az érzékelés, : minden idegszálunk megfeszül a koncentrációban.

A küzdelem

„A labirintusban futkosó kisegér”

A kísérletezés, a helyes út megtalálásának szakasza.

Ebben a szakaszban a gondolkodásnak van tere: a megoldásokat az értelem keresi. Ha eredményre vezető gondolattal, tettel sikerül megoldanunk a helyzetet, akkor a feszültség lecsengésével lassan visszaáll a rend, a béke és a harmónia. Teljes joggal elkönyveljük a sikert, vállon veregetjük, és kihúzzuk magunkat. Tegyük is meg! Azonban, ha erőfeszítéseink sorra kudarcba fulladnak, sokunk egyre inkább kezdi elveszteni önmagába vetett hitét és bizalmát. A sikertelenség a feszültséget növeli, és ezáltal az összeszedett cselekvés esélye csökken, megtörhetünk a reménytelenség érzésének súlya alatt.

A kapkodás szakasza

„A csapdába esett farkas”

Amennyiben az előző, értelem-vezérelt szakaszban nem születik megnyugtató megoldás, a racionális gondolkodás csődöt mond, és az érzelem veszi át az irányítást. Kapkodás a szakasz jellemzője, hiszen az elemzőképesség és a kontroll helyett az indulatok és az érzelmek vezérlik a személy tetteit. Gyakori, hogy nő az agresszivitás ebben a periódusban. A krízis megoldására azonban még itt is van esély: ha az egyén egy megnyugvásos periódusban képes tisztán látni és reálisan átértékelni a történteket, vagy valamilyen nem várt, kedvező körülmény is segítségére lehet.

Negyedik szakasz: az összeomlás

„Parton hánykolódó bálna”

Ha az előző három fázisban nem sikerült eredményesen megoldani a krízist, ebben a szakaszban a személy kibillen az egyensúlyából, elveszíti alkalmazkodóképességét. Látásmódja, tudata beszűkül. Gondolatai kényszeresen ugyanazokat a köröket róják, nem képes helyzetét kívülről látni. 

Tetteit pillanatnyi hangulatok határozzák meg, érzelmi libikókán telnek napjai. Megjelenhetnek igen veszélyes és romboló magatartásminták is: az ember könnyen fordulhat önmaga vagy mások ellen.  Ilyenkor leginkább a külső támogatás segíthet, sokat jelent egy szakember, egy megértő barát, a környezetváltozás, a mindennapokból való kiszakadás.

Mi jellemzi viselkedésünket, ha vészhelyzetbe kerülünk?

A vészhelyzetek egyaránt érintik testünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket, viselkedésünket és leggyakrabban mindezeket egyidejűleg. 

Ebből is érzékelhető, hogy ez egy igen megterhelő folyamat, amely során hirtelen minden más lesz, megváltozik bennünk. Semmi sem véletlen, a tét nagy, hiszen éppen – szimbolikusan vagy valóságosan - a „túlélésért” küzdünk, amely iszonyatosan megterhelő. Egyszerre lehetünk emberfeletti teljesítményre képesek, vagy összeroppanhatunk a súly alatt. 

Érzelmi hullámvasút a krízis során

A krízissel járó veszteségélményt a gyászmunka követi, ami egy érzelmi hullámvasutat eredményez. Ezek szakaszai egyfajta szabályrendszer alapján követi egymást, és azonos sorrendben történik. 

Mindez a feldolgozást segíti, annak érdekében történik. Előfordul az is, hogy miután túljutunk valamelyiken, vagyis átlépünk egyik szakaszból a másikra, később visszacsúszunk ez előzőbe.

Érzelmi hullámvasút

Tagadás

A személyiség ebben a fázisban még nem áll készen arra, hogy a nehéz helyzettel megbirkózzon, ezért hárít, tagad, mintegy kizárja az életéből a megrázó eseményt. „Ez nem történhetett meg, lehetetlen…”

Harag

Jellemző a harag, a felelősök keresése, akik miatt a személy ebbe a helyzetbe került. Ilyenkor a leginkább kiszámíthatatlan a viselkedés. A felelős keresés irányulhat a külvilágra, de vonatkozhat az érintett személyre is. Ha nagyon mély vagy hosszasan elhúzódó ez az érzése, súlyos károsodással vagy cselekedettel is járhat. Hozzátartozók esetében jellemző például az orvos hibáztatása, esetleg a rokonok között a bűnbak-keresés. A harag hosszú évekig, évtizedekig elkísérheti a krízisben lévő személyt, megkeserítve saját és mások életét.

Alkudozás

Gondolati szinten „egyezkedés” a világgal, a körülményekkel, a másik emberrel (szakítás esetén), hátha még visszaállítható a korábbi állapot. A problémát az jelenti, hogy nem előre, hanem visszafelé halad az érintett, és a probléma lehetséges megoldása helyett a letűnt, elveszett múltban bóklászik, a múlton rágódik. A lehetetlent keresi a lehetséges helyett.

Kilátástalanság

A megnevezés önmagáért beszél. A személy „rájön” és elfogadja, hogy a történtek valósak, de nem látja a kiutat, még a fény legkeskenyebb sugarát sem, nemhogy az alagút végét. Úgy érezheti, hogy lehetetlen kikecmeregni a gödörből és megtenni az első lépést. Márpedig a fölfelé vezető út az egyetlen út. Az első, bátortalan, kicsiny, de megtett lépés. Ne feledjük, ebben az állapotban az érintett tényleg nem látja a külvilágot, csak a gödör alját, vakon tapogatózik. A kimászáshoz segítségre, bíztatásra, megértésre van szüksége! Senki sincs a másik bőrében. Ne ítélkezzünk! Ne nézzük magas lóról, azt az embert, aki a padlón vagy a gödör mélyén hever! Ha segítünk, azt a legtisztább szándékkal és alázattal tegyük, és véletlenül se forduljunk felé türelmetlenül, lekezelően!

Beletörődés

A kivezető út első lépése, a pirkadat első fénye és színe, a kivezető út egy fontos lépcsője. A beletörődés mellett az elfogadás a kulcs. Az érzelmi terhek mázsás súlyai könnyebbé, elviselhetőbbé válnak.

Lelkesedés

A kifelé, a külvilág felé nyitás periódusa, az új, lehetséges utak kutatása, óvatos próbálgatása. Újult erő, gondolkodás és cselekvés, a megoldás érdekében tett összpontosítás jellemzi.

Visszarendeződés

Egyfajta új egyensúly kialakulása, amikor már újra működőképes az élet. A megszerzett tapasztalatok beépülnek, rutinná válnak, és a megküzdés eredményeként fejlődik a személyiség is.

\r\n\r\n\t\t\t\t\r\n\r\n\t\t\t\t\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t

Helyezze sorrendbe a krízissel járó veszteségélmény alakulásának szakaszait!


1
2
3
4
5
6
7
a

harag

b

alkudozás

c

kilátástalanság

d

lelkesedés

e

beletörődés

f

tagadás

g

visszarendeződés


Következő

Felhasznált irodalom

Bakó Tihamér (2002): Verem mélyén. Bp., Psycho Art K.

Bolgár Judit, Szekeres György (2009): Katasztrófa és kríziskommunikáció lélektani alapjai. [online]. Bp., Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

http://www.vedelemigazgatas.hu/elemek/katasztrofa%20es%20krizis%20kommunikacio.pdf

Borgen, A., Amundson, N. (1992): A munkanélküliség dinamikája. In: Ritoókné Ádám Magda (szerk.): A tanácsadás pszichológiája. Bp., Tankönyvkiadó

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Kopp Mária – Prékopa András (2011): Ember-környezeti játékelméleti modell. In: Magyar Tudomány (172. évf.) 6. sz. pp. 665-677.

Kovács Petra (2013): A személyes időperspektívák elmélete és gyakorlata. In: Magyar Coachszemle, (2. évf.) 3. sz. pp. 8-13.

http://epa.oszk.hu/02300/02303/00006/pdf/EPA02303_MC_2013_3_08-13.pdf

 

Felhasznált irodalom

Krízisek pszichológiája [online] http://www.doksi.hu/get.php?lid=17897

Németh Ferenc: Krízisintervenció. [online] 

http://solamennf.blogspot.hu/2012/02/krizisintervencio.html

Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia Hungarica a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület lapja (12. évf.) 4. sz. 266-272. p.

http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf

Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai – krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp. 16-18.

Pető Csilla (1998): Metamorfózisok a személyiségfejlődés folyamatában - egy pszichológiai teszt alkalmazási lehetőségei a pedagógiai gyakorlatban. In: Új Pedagógiai Szemle. (48. évf.) 10. sz. pp. 46-58.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-lk-Peto-Metamorfozisok.html

 

Felhasznált irodalom

Preiszinger András (2014): Hogyan tekintünk az időre? Milyen az ön időperspektívája? [online]

http://www.upszi.hu/gazdasag/cikk/hogyan_tekintunk_az_idore_kerdoiv

Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Bp., Akad. K.

Túri Viktória (2009): A megküzdési stratégiák nemi különbségeinek vizsgálata [online]

http://www.repulestudomany.hu/folyoirat/2009_4/2009_4_Turi_Viktoria.html

Valló Ágnes: Coping : megküzdés a stresszel [online]

http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Coping-Megkuzdes-stresszel/p:63-73

Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch (1990): Változás. Bp., Gondolat

Ajánlott oldalak

Az emberi élet küzdelmeinek értékéről:

https://www.ted.com/talks/andrew_solomon

Mesehősök a mindennapokban - a mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél. Kádár Annamária előadása:

http://www.tedxdanubia.com/tedx-videok